Language/Japanese/Grammar/Verb-Conjugation/hu
Հայերէն
Български език
官话
官話
Hrvatski jezik
Český jazyk
Nederlands
English
Suomen kieli
Français
Deutsch
עברית
हिन्दी
Magyar
Bahasa Indonesia
فارسی
Italiano
Қазақ тілі
한국어
Lietuvių kalba
Νέα Ελληνικά
Şimali Azərbaycanlılar
Język polski
Português
Limba Română
Русский язык
Српски
Español
العربية القياسية
Svenska
Wikang Tagalog
தமிழ்
ภาษาไทย
Türkçe
Українська мова
Urdu
Tiếng Việt
Bevezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az ige ragozása kulcsfontosságú része a japán nyelvtan elsajátításának. Az igék a mondatok gerincét képezik, és a ragozás lehetővé teszi számunkra, hogy kifejezzük az időt, a formát és a jelentést. A japánban a ragozás különbözik a legtöbb nyelvtől, így fontos, hogy megértsük az alapvető szabályokat, mielőtt elkezdenénk bonyolultabb szerkezetekkel dolgozni. Ebben a leckében megtanuljuk az igék ragozását jelen és múlt időben, pozitív és negatív formában.
Az igék ragozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A japán igék ragozása három fő típusra osztható: I. típusú igék, II. típusú igék és rendhagyó igék. Az alábbiakban részletesebben bemutatjuk ezeket a típusokat és a ragozási szabályokat.
I. típusú igék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az I. típusú igék a "-u" végződésű igék, és a ragozásuk a következő képpen történik:
- Jelen idő: Az alapforma marad, például: 食べる (taberu - enni)
- Múlt idő: Az "-u" végződést "-tta" végződésre cseréljük, például: 食べた (tabeta - evett)
- Pozitív forma: Az ige egyszerű jelen idejű formája.
- Negatív forma: Az "-u" végződést "-anai" végződésre cseréljük, például: 食べない (tabenai - nem eszik)
| Japán | Kiejtés | Magyar |
|---|---|---|
| 食べる | taberu | enni |
| 食べた | tabeta | evett |
| 食べない | tabenai | nem eszik |
II. típusú igék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A II. típusú igék a "-iru" és "-eru" végződésű igék, és a ragozásuk a következőképpen történik:
- Jelen idő: Az alapforma marad, például: 見る (miru - nézni)
- Múlt idő: Az "-ru" végződést "-ta" végződésre cseréljük, például: 見た (mita - nézett)
- Pozitív forma: Az ige egyszerű jelen idejű formája.
- Negatív forma: Az "-ru" végződést "-nai" végződésre cseréljük, például: 見ない (minai - nem néz)
| Japán | Kiejtés | Magyar |
|---|---|---|
| 見る | miru | nézni |
| 見た | mita | nézett |
| 見ない | minai | nem néz |
Rendhagyó igék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A rendhagyó igék közé tartozik a する (suru - csinálni) és a 来る (kuru - jönni). Ezek ragozása eltér az előző típusoktól:
- Jelen idő: する (suru), 来る (kuru)
- Múlt idő: した (shita), 来た (kita)
- Pozitív forma: Az ige egyszerű jelen idejű formája.
- Negatív forma: しない (shinai), 来ない (konai)
| Japán | Kiejtés | Magyar |
|---|---|---|
| する | suru | csinálni |
| した | shita | csinált |
| しない | shinai | nem csinál |
| 来る | kuru | jönni |
| 来た | kita | jött |
| 来ない | konai | nem jön |
Példák az igék ragozására[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A következőkben bemutatunk 20 példát a ragozásokra, hogy még jobban megértsük a különböző igéket és azok ragozási formáit.
| Japán | Kiejtés | Magyar |
|---|---|---|
| 飲む | nomu | inni |
| 飲んだ | nonda | ivott |
| 飲まない | nomanai | nem iszik |
| 書く | kaku | írni |
| 書いた | kaita | írt |
| 書かない | kakanai | nem ír |
| 遊ぶ | asobu | játszani |
| 遊んだ | asonda | játszott |
| 遊ばない | asobanai | nem játszik |
| 歩く | aruku | sétálni |
| 歩いた | aruita | sétált |
| 歩かない | arukanai | nem sétál |
| 聞く | kiku | hallgatni |
| 聞いた | kiita | hallgatott |
| 聞かない | kikanai | nem hallgat |
| 買う | kau | venni |
| 買った | katta | vett |
| 買わない | kawanai | nem vesz |
| 売る | uru | eladni |
| 売った | utta | eladott |
| 売らない | uranai | nem ad el |
Gyakorló feladatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Most, hogy megismertük az igék ragozását, itt az idő, hogy gyakoroljunk! Az alábbi feladatok segítenek a tanultak alkalmazásában.
1. feladat: Ragozd az igéket![szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ragadd meg az alábbi igéket jelen időben, múlt időben, pozitív és negatív formában!
1. 走る (hashiru - futni)
2. 読む (yomu - olvasni)
3. 寝る (neru - aludni)
Megoldás:
1. 走る - 走った - 走らない
2. 読む - 読んだ - 読まない
3. 寝る - 寝た - 寝ない
2. feladat: Hozz létre mondatokat![szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Készíts mondatokat a következő igékkel, használva a jelen és múlt időt!
1. 食べる (taberu - enni)
2. 行く (iku - menni)
Megoldás:
1. 昨日、私は寿司を食べた。 (Kinō, watashi wa sushi o tabeta. - Tegnap sushi ettem.)
2. 明日、私は学校に行く。 (Ashita, watashi wa gakkō ni iku. - Holnap iskolába megyek.)
3. feladat: Negatív formák gyakorlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Írd át az alábbi mondatokat negatív formába!
1. 私は本を読む。 (Watashi wa hon o yomu. - Olvasok egy könyvet.)
2. 彼は映画を見た。 (Kare wa eiga o mita. - Ő megnézte a filmet.)
Megoldás:
1. 私は本を読まない。(Watashi wa hon o yomanai. - Nem olvasok könyvet.)
2. 彼は映画を見なかった。(Kare wa eiga o minakatta. - Ő nem nézte meg a filmet.)
4. feladat: Igék az időben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Írd le a következő igéket a múlt időben!
1. 話す (hanasu - beszélni)
2. 作る (tsukuru - készíteni)
Megoldás:
1. 話した (hanashita - beszélt)
2. 作った (tsukutta - készített)
5. feladat: Kérdések készítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Készíts kérdéseket a következő igékből!
1. 行く (iku - menni)
2. 飲む (nomu - inni)
Megoldás:
1. あなたはどこに行きますか? (Anata wa doko ni ikimasu ka? - Hová mész?)
2. あなたは何を飲みますか? (Anata wa nani o nomimasu ka? - Mit iszol?)
6. feladat: Igék gyakorlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az alábbi igéket ragozd a megfelelő formákra!
1. 見る (miru - nézni)
2. 聞く (kiku - hallgatni)
Megoldás:
1. 見る - 見た - 見ない
2. 聞く - 聞いた - 聞かない
7. feladat: Mondat kiegészítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Egészítsd ki az alábbi mondatokat a megfelelő ige formájával!
1. 彼は毎日 ________ (futni).
2. 昨ap ________ (beszélni) a barátommal.
Megoldás:
1. 彼は毎日走る。(Kare wa mainichi hashiru. - Ő minden nap fut.)
2. 昨日友達と話した。(Kinō tomodachi to hanashita. - Tegnap beszéltem a barátommal.)
8. feladat: Igék összehasonlítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Válaszd ki a megfelelő igét a mondatban!
1. 私は毎日 ________ (futni/olvasni) a könyveket.
2. Ő ________ (jönni/menni) a bulira.
Megoldás:
1. 私は毎日本を読む。(Watashi wa mainichi hon o yomu. - Minden nap olvasok könyveket.)
2. 彼はパーティーに来る。(Kare wa pātī ni kuru. - Ő jön a bulira.)
9. feladat: Igék csoportosítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Csoportosítsd az alábbi igéket a típusuk szerint!
1. 見る (miru)
2. 飲む (nomu)
3. する (suru)
Megoldás:
- II. típusú: 見る (miru)
- I. típusú: 飲む (nomu)
- Rendhagyó: する (suru)
10. feladat: Összegzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Írj egy rövid összefoglalót arról, mit tanultál a ragozásról!
Megoldás:
A ragozás alapvető fontosságú a japán nyelvben. Megtanultam, hogyan kell ragozni az I. és II. típusú igéket jelen és múlt időben, valamint pozitív és negatív formában. A rendhagyó igék ragozása is más, ezeket külön kell kezelni. A gyakorlatok segítettek megérteni a ragozás különböző aspektusait és alkalmazni a tanultakat.
Egyéb leckék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- 0 to A1 Course
- Introduction to Japanese Sentence Structure
- 0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Hiragana olvasási és írási gyakorlat
- 0-tól A1-es szintig → Nyelvtan → は és が részecskék
