Language/Mandarin-chinese/Grammar/Personal-Pronouns-and-Possessive-Pronouns/hu
Հայերէն
Български език
官話
Hrvatski jezik
Český jazyk
Nederlands
English
Suomen kieli
Français
Deutsch
עברית
हिन्दी
Magyar
Bahasa Indonesia
فارسی
Italiano
日本語
Қазақ тілі
한국어
Lietuvių kalba
Νέα Ελληνικά
Şimali Azərbaycanlılar
Język polski
Português
Limba Română
Русский язык
Српски
Español
العربية القياسية
Svenska
Wikang Tagalog
தமிழ்
ภาษาไทย
Türkçe
Українська мова
Urdu
Tiếng Việt
Bevezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A kínai nyelv tanulásának egyik alapvető eleme a névmások megértése. A személyes és birtokos névmások ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a hallgatók alapvető kommunikációs helyzetekben magabiztosan tudjanak beszélni. A személyes névmások segítenek kifejezni, hogy ki vagy mi cselekszik, míg a birtokos névmások lehetővé teszik, hogy kifejezzük a dolgok tulajdonjogát. Ebben az órában alaposan megismerkedünk e két névmás típus használatával, formáival és példáival, amelyek segítenek megérteni a kínai nyelv logikáját.
Személyes névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A személyes névmások a beszélő, a hallgató vagy a beszélgetés tárgyát képező személyek vagy dolgok helyett állnak. A kínai nyelvben a személyes névmások a következőképpen alakulnak:
| Mandarin Chinese | Kiejtés | Magyar |
|---|---|---|
| 我 | wǒ | én |
| 你 | nǐ | te |
| 他 | tā | ő (férfi) |
| 她 | tā | ő (nő) |
| 它 | tā | ő (dolog) |
| 我们 | wǒmen | mi |
| 你们 | nǐmen | ti |
| 他们 | tāmen | ők (férfiak vagy vegyes) |
| 她们 | tāmen | ők (nők) |
| 它们 | tāmen | ők (dolgok) |
A fenti táblázatban látható, hogy a kínai nyelvben a névmásoknak nincs különböző formájuk a többes számra, csak a "men" toldalék hozzáadásával alakítjuk ki őket.
Birtokos névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A birtokos névmások használatával kifejezhetjük, hogy valami kinek a tulajdona. A birtokos névmások a következő formákban jelennek meg:
| Mandarin Chinese | Kiejtés | Magyar |
|---|---|---|
| 我的 | wǒ de | az én (tulajdon) |
| 你的 | nǐ de | a te (tulajdon) |
| 他的 | tā de | az ő (férfi, tulajdon) |
| 她的 | tā de | az ő (nő, tulajdon) |
| 它的 | tā de | az ő (dolog, tulajdon) |
| 我们的 | wǒmen de | a mi (tulajdon) |
| 你们的 | nǐmen de | a ti (tulajdon) |
| 他们的 | tāmen de | az ő (férfiak vagy vegyes, tulajdon) |
| 她们的 | tāmen de | az ő (nők, tulajdon) |
| 它们的 | tāmen de | az ő (dolgok, tulajdon) |
A birtokos névmások esetében is látható, hogy a "de" toldalék használatával kifejezhetjük a birtoklást.
Példák a használatra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Most nézzük meg, hogyan használhatók a személyes és birtokos névmások különböző mondatokban. Itt bemutatunk 20 példát, amelyek segítenek a gyakorlásban:
| Mandarin Chinese | Kiejtés | Magyar |
|---|---|---|
| 我爱你。 | wǒ ài nǐ. | Szeretlek. |
| 这是我的书。 | zhè shì wǒ de shū. | Ez az én könyvem. |
| 他是老师。 | tā shì lǎoshī. | Ő tanár. |
| 她的手机很新。 | tā de shǒujī hěn xīn. | Az ő telefonja nagyon új. |
| 它是我的狗。 | tā shì wǒ de gǒu. | Ő az én kutyám. |
| 我们去公园。 | wǒmen qù gōngyuán. | Mi a parkba megyünk. |
| 你们的家在这里吗? | nǐmen de jiā zài zhèlǐ ma? | Itt van a ti házatok? |
| 他们在学校。 | tāmen zài xuéxiào. | Ők az iskolában vannak. |
| 她们的裙子很漂亮。 | tāmen de qúnzi hěn piàoliang. | Az ő szoknyáik nagyon szépek. |
| 它们在花园里。 | tāmen zài huāyuán lǐ. | Ők a kertben vannak. |
| 我有一只猫。 | wǒ yǒu yī zhī māo. | Van egy macskám. |
| 你有几本书? | nǐ yǒu jǐ běn shū? | Hány könyved van? |
| 他的车很好。 | tā de chē hěn hǎo. | Az ő autója nagyon jó. |
| 她的工作很忙。 | tā de gōngzuò hěn máng. | Az ő munkája nagyon elfoglalt. |
| 我们的朋友很友好。 | wǒmen de péngyǒu hěn yǒuhǎo. | A mi barátunk nagyon kedves. |
| 你们的老师是谁? | nǐmen de lǎoshī shì shéi? | Ki a ti tanárotok? |
| 他们的足球比赛很有趣。 | tāmen de zúqiú bǐsài hěn yǒuqù. | Az ő focimeccsük nagyon érdekes. |
| 她们的家很大。 | tāmen de jiā hěn dà. | Az ő házuk nagyon nagy. |
| 它们的果汁很好喝。 | tāmen de guǒzhī hěn hǎo hē. | Az ő gyümölcsléjük nagyon finom. |
| 我喜欢你的风格。 | wǒ xǐhuān nǐ de fēnggé. | Tetszik a stílusod. |
| 他的笑容很迷人。 | tā de xiàoróng hěn mírén. | Az ő mosolya nagyon bájos. |
Gyakorlatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Most, hogy megismertük a személyes és birtokos névmásokat, itt van 10 gyakorlat, ami segít a tudásunk elmélyítésében:
1. Fordítsd le a következő mondatokat kínai nyelvre:
- a) Én vagyok itt.
- b) Az ő (nő) könyve az asztalon van.
2. Töltsd ki a hiányzó birtokos névmásokat:
- a) ___ (én) autó gyors.
- b) ___ (te) barátok nagyon kedvesek.
3. Írd át a következő mondatokat többes számúra:
- a) Ő tanár.
- b) Az ő (férfi) telefonja új.
4. Készíts mondatokat a következő birtokos névmásokkal:
- a) ő (nő)
- b) mi
5. Hozz létre kérdéseket a következő személyes névmásokkal:
- a) te
- b) ők
6. Írd le a mondatokat a birtokos névmásokkal, és határozd meg a birtoklást:
- a) A könyv az asztalon van.
- b) A kutya a kertben van.
7. Készítsd el a következő mondatokat az ellentétes jelentéssel:
- a) Én szeretem a zenét.
- b) Ő (férfi) nem tanár.
8. Kérdezd meg, hogy kinek a telefonja van nálad:
- a) Kinek van a telefonja nálam?
9. Hozz létre válaszokat a következő kérdésekre:
- a) Ki a barátod?
- b) Mi az ő (nő) neve?
10. Írj egy rövid párbeszédet, amelyben használsz személyes és birtokos névmásokat.
Megoldások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1.
- a) 我在这里。 (wǒ zài zhèlǐ.)
- b) 她的书在桌子上。 (tā de shū zài zhuōzi shàng.)
2.
- a) 我的 (wǒ de)
- b) 你的 (nǐ de)
3.
- a) 他们是老师。 (tāmen shì lǎoshī.)
- b) 他们的电话是新的。 (tāmen de diànhuà shì xīn de.)
4.
- a) 她的 (tā de)
- b) 我们的 (wǒmen de)
5.
- a) 你好吗? (nǐ hǎo ma?)
- b) 他们在哪里? (tāmen zài nǎlǐ?)
6.
- a) 这本书是我的。 (zhè běn shū shì wǒ de.)
- b) 这只狗是我的。 (zhè zhī gǒu shì wǒ de.)
7.
- a) 我不喜欢音乐。 (wǒ bù xǐhuān yīnyuè.)
- b) 他是老师。 (tā shì lǎoshī.)
8.
- a) 谁的电话在我这儿? (shéi de diànhuà zài wǒ zhèr?)
9.
- a) 我的朋友是李。 (wǒ de péngyǒu shì Lǐ.)
- b) 她的名字是小红。 (tā de míngzì shì Xiǎo Hóng.)
10.
- A: 你好吗? (nǐ hǎo ma?)
- B: 我很好,谢谢! (wǒ hěn hǎo, xièxiè!)
- A: 这是我的书。 (zhè shì wǒ de shū.)
- B: 你的书很好! (nǐ de shū hěn hǎo!)
Egyéb leckék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- → 0-tól A1-es szintig → Bonyolult igefőkifejezések
- 0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Felsőfokú alak és használat a mandarin kínai nyelvben
- → 0 to A1 tanfolyam → Negáció és kötőszavak
- → 0 to A1 Course → Melléknevek és határozók
- → 0 to A1 Course → Összehasonlító formák és használat
- → 0 to A1 tanfolyam → Pinyin bevezetés
- 0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Kérdőszók és Kérdőmondat szerkezet
- 0-tól A1-es szintig → Nyelvtan → Demonstratív és Kérdő névmások
- Action Verbs and Stative Verbs
- Modal Verbs and Auxiliary Verbs
- 0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Részecskék és szerkezeti részecskék
- Time
- 0 to A1 Course
- 0 to A1 tanfolyam → Nyelvtan → Tonális bevezetés
