Language/Mandarin-chinese/Grammar/Time/hu
Български език
Hrvatski jezik
Český jazyk
Nederlands
English
Suomen kieli
Français
Deutsch
हिन्दी
Magyar
Bahasa Indonesia
فارسی
Italiano
日本語
한국어
Νέα Ελληνικά
Şimali Azərbaycanlılar
Język polski
Português
Limba Română
Русский язык
Српски
Español
العربية القياسية
Svenska
தமிழ்
ภาษาไทย
Türkçe
Українська мова
Urdu
Tiếng ViệtHelló mindenki!
A mai leckében megtanuljuk megtanítani, miként fejezzük ki az időt és időt a kínai nyelvben.
Szerkesztheti ezt a wiki oldalt, ha úgy gondolja, hogy javítható.
Az idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
點/点 (diǎn)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kínai nyelven a pontos idő (és nem az időtartam) a 點/点 (diǎn) :
- 一點/一点 (yī diǎn)
01:00
- 兩點/两点 (liǎng diǎn)
02:00
- 三點/三点 (sān diǎn)
03:00
鐘/钟 (zhōng)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Hozzáadhatjuk a 鐘/钟 (zhōng) a 點/点 (diǎn) 鐘/钟 (zhōng) után, de ez nem kötelező.
- 七點鐘。/七点钟。 (Qī diǎn zhōng.)
7 óra.
時/时 (shí)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
點/点 (diǎn) helyettesítheti a 時/时 (shí) formális beszéd, de a 鐘/钟 (zhōng) nem adható hozzá.
- 七時。/七时。 (Qī shí.)
7 óra.
整 (zhěng)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ha meg akarjuk határozni, hogy ez a pontos idő, akkor a 點/点 (diǎn) 整 (zhěng) után 點/点 (diǎn) 整 (zhěng) 點/点 (diǎn) :
- 七點整。/七点整。 (Qī diǎn zhěng.)
7 óra éles.
Percek és másodpercek: 分 (fēn) és 秒 (miǎo)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A percek 分 (fēn) vannak felépítve; a másodpercek 秒 (miǎo) -val vannak felépítve.
- 八點五分二十秒。/八点五分二十秒。 (Bā diǎn wǔ fēn 'èrshí miǎo.)
08:05:20.
半 (bàn) és 一刻 (yí kè)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Azt mondani, hogy "ez fél 3", használja a 半 (bàn) ; mondjuk "ez egy negyedik 10", használd 一刻 (yí kè) .
- 三點半。/三点半。 (Sān diǎn bàn.)
Fél 3 éves.
- 十點一刻。/十点一刻。 (Shí diǎn yí kè.)
Ez egy negyed elmúlt 10.
"Két" szám: 兩/两 (liǎng)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A "two" számra az idő 兩/两 (liǎng) a 二 (èr) helyett 兩/两 (liǎng) szükséges, és ez csak a 2-es számra vonatkozik, nem pedig a 2 hasonló 12, 22 , stb.
Az aposztróf használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ha egy szótagot, amelyet a magánhangzóval kezdünk (zéró kezdeti [零 聲母 / 零 声母, líng shēngmǔ]), mint a 二 (èr) , egy másik szótag előzi meg, ezt egy apostrófával kell jelezni: shí'èr 十二 , Tiān'ānmén 天安門/天安门 , stb.
Reggel és délután: 上午 (shàngwǔ) és 下午 (xiàwǔ)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kínai nyelven mondhatjuk 13:00 十三點/十三点 (shísān diǎn) , 14:00 十四點/十四点 (shísì diǎn) . De előnyben kell részesíteni, hogy délután 2 órakor, reggel 9 óráig, stb.
A "reggel" szó 上午 (shàngwǔ) vagy a "délután" 下午 (xiàwǔ) szó szerepel az idő előtt:
- 上午九點二十五分。/上午九点二十五分。 (Shàngwǔ jiǔ diǎn èrshíwǔ fēn.)
9:25.
- 下午六點鐘。/下午六点钟。 (Xiàwǔ liù diǎn zhōng.)
6 órakor.
Mennyi az idő?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az idő kérdése:
- 現在幾點了?/现在几点了? (Xiànzài jǐ diǎn le?)
Mennyi az idő most?
El lehet távolítani a 了 (le) -et, hogy kevésbé erõt adjunk a "most" értelemben:
- 現在幾點?/现在几点? (Xiànzài jǐ diǎn?)
Mennyi az idő?
Elég lehet válaszolni a 現在/现在 (xiànzài) :
- 現在三點了。/现在三点了。 (Xiànzài sān diǎn le.)
Már három óra van.
A különbség a 小时 (Xiǎoshí) és a 點/点 (diǎn)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mindkét szó jelentése "óra", 小时 (Xiǎoshí) az időtartamra használatos, és a 點/点 (diǎn) az idő 點/点 (diǎn) szolgál.
Példa a 小时 (Xiǎoshí) :
- 我们一个小时 后开会。(Wǒmen yīgè xiǎoshí hòu kāihuì.)
1 óra múlva találkozunk.
Egyéb hasznos szavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Végül itt vannak más hasznos szavak, amelyek az időhöz kapcsolódnak:
- 早上 zǎoshànɡ
(kora reggel
- 中午 zhōnɡwǔ
délben, délben
- 晚上 wǎnshànɡ
este
- 前天 qiántiān
tegnapelőtt
- 昨天 zuótiān
tegnap
- 今天 jīntiān
Ma
- 明天 mínɡtiān
holnap
- 后天 hòutiān
holnapután
- 星期 xīnɡqī
hét
- 年 nián
év
- 月 yuè
hónap
- 日 rì
nap
- 号 hào
szám
A pontos idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szabály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A mandarin kínai általános szabály, hogy a körülményes kiegészítéseket a cselekvési ige előtt helyezik el (mi előbb be kell állítanunk a jelenetet, mielőtt beszélnénk a cselekvésről).
A pontos idő eltarthatja a körülményes komplementum funkcióját, és így követi ezt a szabályt:
- 我今天打電話。/我今天打电话。 (Wǒ jīntiān dǎ diànhuà.)
Ma hívom.
- 我明天去看他。 (Wǒ míngtiān qù kān tā.)
Holnap meglátogatom.
Mikor: 什麽時候/什么时候 (shénme shíhou)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A kérdés az 什麽時候/什么时候 (shénme shíhou) : mikor?
Mint a kínai mandarin kínai szinte minden kérdése, a válasz szavak ugyanolyan helyzetben vannak, mint a kérdéses szó:
- 你什麽時候回家?/你什么时候回家? (Nǐ shénme shíhou huí jiā.)
Mikor jössz haza?
- 我明天上午回家。 (Wǒ míngtiān shàngwǔ huí jiā.)
Holnap reggel megyek haza.
Idő és tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ha ugyanabban a mondatban megtalálható mind a "körülményes helyettesítő", mind az "időbeli kiegészítő idő", melyik először jön?
Az idő általánosabbnak tekinthető, mint a tér. Ezért először:
- 我明天在家打電話。/我明天在家打电话。 (Wǒ míngtiān zài jiā dǎ diànhuà.)
Hívom holnap otthon.
Ne feledje, hogy a kínai nyelvben nincs ige. Ezek az idő szavak, amelyek a cselekvést a jelenben, a múltban vagy a jövőben találják meg.
Az időtartam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szabály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A pontos időponttól eltérően az időtartam nem egy körülményes kiegészítő (amelyet az ige előtt helyeznek el), hanem az ige után helyettesítő verbális kiegészítő:
- 我學漢語兩年。/我学汉语两年。 (Wǒ xué hànyǔ liǎng nián.)
Kínát 2 évig tanultam.
A 了 (le)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Vegye észre a különbséget:
- 我學漢語兩年。/我学汉语两年。 (Wǒ xué hànyǔ liǎng nián.)
Kínát két éve tanultam.
és
- 我學漢語兩年了。/我学汉语两年了。 (Wǒ xué hànyǔ liǎng nián le.)
Két éve tanulok kínaiul.
- Az első mondatban a cselekvés nem folytatódik a jelenben. Kínában 2 évet tanultam a múltban, de már nem tanulok.
- A második mondatban a cselekvés továbbra is megtörténik. Most még kínai nyelvtanulást tanulok.
A közvetlen tárgy helye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mivel a verbális kiegészítés az ige után kerül elhelyezésre, a közvetlen objektum helye változhat:
A hivatalos nyelvtan szabály azt akarja, hogy a cselekvési ige előtt legyen:
- 我學兩年漢語了。/我学两年汉语了。 (Wǒ xué liǎng nián hànyǔ le.)
Két éve tanulok kínaiul.
De a beszélt nyelv használata rugalmasabb, és az időtartam a közvetlen objektum mögé helyezhető:
- 我學漢語兩年了。/我学汉语两年了。 (Wǒ xué hànyǔ liǎng nián le.)
Két éve tanulok kínaiul.
Ezért emlékeznünk kell arra a két mondatra, amelyeket gyakran használnak:
- 你學漢語幾年了?/你学汉语几年了? (Nǐ xué hànyǔ jǐ nián le.)
Hány éve tanulsz kínaiul?
- 我學漢語三年了。/我学汉语三年了。 (Wǒ xué hànyǔ sān nián le.)
Három éve tanulok kínaiul.
források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
http://www.chine-culture.com/chinois/cours-de-chinois-6-grammaire.php
https://www.hanbridgemandarin.com/article/daily-chinese-learning-tips/time-in-chinese/

